Természet miben élünk ( saját érzésem )

 

 

Természet, miben élünk csodálatos,

Fák, virágok, állatok mind varázslatos.

Ha lehetne gondjaimtól elfordulva,

Gondolatokkal az erdőbe vonulva.

Látni őzeket, szarvasok futkároznak,

A mezei nyulak vígan ugrándoznak.

Hallgatva madarak gyönyörű énekét,

Csiripelnek, dalolják, hogy az élet szép.

Fűbe leülve olyan békés itt minden,

Bárcsak sohase kéne elmenni innen.

Őzek, szarvasok, nyulak eltűntek,

Mert beesteledett, csillagok feltűntek.

Hold, fényes csillagok én rám lefigyelnek,

Nyugtatnak, karon fogva hazavezetnek.

Majd átölel az aggódó szülői kar,

Rájövök, hogy az otthonom itt van.

 

1. Fekete macska

Városban egy fekete macska,

Vörös szemei felvillantak.

Ő előkerült valahányszor,

Igen félénk volt és magányos.

Bántották őt vagy féltek tőle,

Élet fekete volt előtte.

Fekete az ég és világ,

És fekete minden virág.

E teremtményt én megsajnáltam,

Magamat benne megtaláltam.

Megijedt, mert közeledtem,

Egy elhagyatott helyre ment.

Én viszont utána szaladtam,

Odajött, elvittem magammal.

Cicus nyugodt, végre boldog,

Mert tudja, nálam van, otthon.

 

2. Reménytelen szerelem

Hogy milyen is az a péátói szerelem?

A lány egy fiút tiszta szívéből szeret.

Oda adta a szívét, rá gondol,

Esténként állandóan róla álmodoz.

Minden áldott nap látja a fiút, mégis

Távol vannak egymástól, messziről nézi .

Sóvárogva néz utána, mind hiába,

Mi lenne ha ... Fejében mégis ez járna.

Viszont tudja, e kapcsolat lehetetlen,

Mert a fiú a leányba nem szerelmes.

Így is szegény lány magában van fordulva,

Még az ég is éppen most lett beborulva.

De mikor sajnálatos módon meglátja,

Más karjaiba rohan szíve választottja.

Ezért teljesen elmegy az életkedve,

Összetörte szívét egyetlen szerelme.

Ő kellő távolságból csodálja mégis,

Szerelem, mit érez véget ér, reméli .

 

3. Összetört szív

 

Egy lány szerelmes lett, kis hiú,

Mert kezdetben kedves volt a fiú.

A lány megkapott mindent, amit kért,

Mégis megváltozott valamiért.

A lányra kiabált és bántotta,

Nem értette meg, hogyan változhat?

Szomorúság, bánat volt szívében,

Minden így végződjön, ezt nem kérte.

Fiú régi énje vissza nem jön,

Így a szíve darabokra eltört.

Fekvő lányt látva, rájött tévedett,

Hisz beleköltözött az érzelem.

Fiú tört szívet megragasztotta,

Tulajdonosának visszaadta.

Majd újra mindent elölről kezdtek,

Kialakulóban a szerelem.

 

4. Meggyötört szív

 

Legrosszabb egy féjó, beteg szív,

Mert szegény valakit elveszít,

 

Akit eddig nagyon szeretett.

Egy pusztában van elveszetten.

 

Meggyötört szív helyét nem leli,

Szeretne örökre elveszni.

 

A hegy felé megy majd meg-meg áll,

Felnéz az égre, egy jelre vár.

 

Hátulról egy kéz őt megfogja,

Ne vesd magad a mélybe mondta.

 

Két megsebzett szív találkozott,

Együtt járáják a pusztaságot.

 

5. Angyal

 

Fiúról és egy lányról szól a történet,

Megszerették egymást, megtörténhet.

 

Ők mindig mindent együtt csináltak,

Hát ilyen a szerelem, hiába.

 

A leánnyal valami baj történhetett,

Közlekedési balestetet szenvedett.

 

Mert egy autó elütötte szegényt ,

Fiú tovább hiába szeretné.

 

Szegényke meghalt, ég fölé emelkedett,

Most angyal, földi életének vége lett.

 

Azért a földre sokszor visszatér,

Történetük tovább van írva még.

 

Mikor lejön, szerelmét elvarázsolja,

És a fiú angyali lényt átkarolja.

 

Majd ő is balesetet szenvedett,

Elment úszni és a vízbe veszett.

 

Angyal őt most is figyelemmel kísérte,

Már égi llények, mennek fel kéz a kézben.

 

6. Vihar

Milyen szép napos az ég,

Hajózásra nagyon száp.

 

A lány gondolt egyet és kivirult,

Elmegy csónakázni, majd elindult.

 

De szegény egyedül volt,

Nap pedig lenyugodott.

 

Nappal pedig éjszakába váltott,

És a leányon félelem látszott.

 

Egészet fokozta, hogy

Az ég be lett borulva.

 

Erős szél fűjt és csúnya villámok,

Egymás után jövő nagy hullámok.

 

Leány elkeseredve,

Egyedül és elveszve.

 

Sokáig sodródott ám az árral,

Míg őt egy fiú meg nem találta.

 

Leányt karjaiba vette,

Egy szigetre ment vele.

 

Sugárzó szeretet szép szemében,

Igaz szerelem elérte végre.

 

Várja, hogy felébredjen,

Fiúra nézett, felkelt.

 

Meglátta a jóságot szemében,

Megszerette, mert szemébe nézett.

 

7. Egy katona története

Egy fiatal katonának tanul,

Jelige, háborúra kész vagyunk.

Van egy barátnője a legénynek,

Szerette, látszódott a szemében.

De közben élt a hivatásának,

Az ellenség állított csapdákat.

Mentenie kellett a világot,

Szerelmére tovább nem vigyázott.

Lány mondta, elenged a két kezem,

Hiszen téged már hív a végtelen.

Felszállt a vonatra, messze vitte,

Majd visszajön, leány ezt elhitte.

Ne feledd, visszavárlak tégedet,

Nélküled mit sem ér az életem.

De a férfi ezt már nem hallotta,

Mert hiszen régen elment a vonat.

Minden áldott nap írtak egymásnak,

Egyszer ezt üzente válaszában.

Eltelt két év, háborúnak vége,

És visszajöhetek hozzád, végleg.

Állandóan ment az állomásra,

Mindig az egyetlen hősét várta.

Katonája mégsem érkezett meg,

A fájdalom őt nagyon emésztette.

Útközben szerelme meghalhatott,

Nélküle életem nem akarom.

Magából teljesen kifordulva,

Földön feküdt, magát benarkózva.

Éppen ekkor ért haza a szerelme,

Kérdi, mi lett veled, egyetlenem?

Korházba vitte, a lány felébredt,

Mostmár szerelmével tovább élhet.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Oldal: Verses történetek
Emo lelkek - © 2008 - 2024 - emolelkek.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat